Moon of Alabama: Hogyan jött létre a török pénzpiaci válság?
http://www.moonofalabama.org/2018/08/how-turkeys-currency-crisis-came-to-pass.html#more (augusztus 10)
Erdogan törökországi elnök gyakran azt állítja, hogy a "külföldi hatalmak" (azaz az Egyesült Államok) le akarják győzni őt. Azt mondja, hogy az "érdeklobbi" (azaz (zsidó) bankárok) Törökországot akarják károsítani. Mindkét pontban igaza van. A múlt hét óta a török líra hosszabb lejtőre került. Ma egyedül az értékének csaknem 20% -át veszítette el. Ezt valószínűleg a török gazdaság fogja megszenvedni, és Erdogannak szüksége van valakire, akit ezért hibáztathat. De míg a külföldi hatalmak és a bankok a válságot saját céljaikra használják fel, Erdogan legfontosabb gazdaságpolitikájáról van szó. A kölcsönvett külföldi pénzzel létrehozott hosszú fellendülés végül szétesik.
Íme egy összefoglaló arról, hogyan jött ez létre.
A nagyobb politikai kép:
Az Egyesült Államok által elindított "arab tavasz" során Obama amerikai elnök csatlakozott Katarhoz és Törökországhoz, hogy megpróbálja hatalomra juttatni a muszlim testvériség kormányait a Közel-Keleten. Amikor Hillary Clinton helyett John Kerry vette át az irányítást, az Obama-adminisztráció megváltoztatta az álláspontját. Támogatta a Morsi megválasztott egyiptomi elnök elleni államcsínyt, és tartózkodott attól, hogy aktívan használja az amerikai katonaságot a szíriai kormány megdöntésére.
Különösen Szíria tekintetében maradt Törökországban várakozás. Erdogan az amerikai tervre támaszkodott, hogy megdöntsék a szíriai kormányt. A szíriai menekültek meghívása, és a szíriai harcoló radikális iszlamisták támogatása sok pénzbe került, és sok bajt okozott. A török kereskedelmi útvonalak Szíriában az Öböl-országokra bezárultak, az Iránnal fenntartott gazdasági kapcsolatok kárt szenvedtek. Erdogan kapni is akart valamit.
De az amerikai politikusok ellene fordultak. A Gezi-i tiltakozások 2013-ban az Egyesült Államok színes forradalmi kísérletének minden jelét hordozták. Nem sikerült. 2014-ben az Obama-adminisztráció elkezdte támogatni a kurd PKK/YPG erőket Kobane-ban. A PKK terrorszervezet, amely megpróbálja saját országát Törökország keleti részén, Észak-Szíriában és Észak-Irakban megteremteni. Az Egyesült Államok szövetsége a kurdokkal egy PKK/YPG csapdát hozott létre, amely Törökország alávetettségére utalt.
Latakia és az Idleb török lerohadására adott válaszként 2015 őszén Oroszország bevette erőit Szíriába, ezzel Erdogan szíriai játékának vége volt. Az USA nem indított háborút a nukleáris hatalom Oroszország ellen. Szíria nem esett el. De Erdogan tovább játszott. 2015 novemberében a török légierő lelőtt egy orosz repülőgépet. Oroszország válaszolt, és teljesen megszüntette az összes gazdasági kapcsolatát Törökországgal. Ezek nem tűszúrás szankciók voltak, amelyeket az Egyesült Államok gyakran alkalmaz, hanem minden kereskedelmi kapcsolatot, beleértve az orosz turisztikai látogatásokat Törökországban, megszüntetett. A törökországi gazdasági kár óriási volt. Erdogannak be kellett hódolnia Oroszországnak. Putyin kegyes volt, és megengedte Erdogánnak, hogy megmentse az arcát. Az orosz kormány egy jövedelmező csővezeték-üzletetet, és más édesítőszereket ajánlott fel. 2016 közepén a CIA puccsot szervezett Erdogan ellen, de az orosz hírszerzés figyelmeztette Erdogant, és a puccs nem sikerült.
Törökország átmenete a "nyugati" és a "keleti" tábor között látható, az orosz fekete-tengeri stratégia részeként. Ez egy XIX. századi terv, amelyet I. Miklós cár kezdett el. A jelenlegi terv eddig sikeres volt. De összeütközésbe került az amerikai tervekkel, a NATO-nak egy új hidegháború felélesztésére. Tehát az Egyesült Államok jelenlegi terve az, hogy Törökország gazdasági problémáit használják fel, hogy végül visszafordítsák Erdogant.
A nagyobb gazdasági kép:
Külföldön Erdogant nagyon nem szeretik. Az arrogancia és az autokratikus stílus nem kelt jó benyomást. De Törökországban nagyon sikeres pályafutása volt, és népének többsége továbbra is támogatja. Ennek oka az a hosszú gazdasági fellendülés, amelyet létrehozott.
2002-ben, amikor Erdogan miniszterelnök lett, Törökországban megszűnt a recesszió. Erdogan elődje, Kemal Derviş jelentős reformokat hajtott végre, és Erdogan elismerte az eredményeket. Ezenkívül számos nehézkes szabályozást elvetett, és megtisztította a bürokráciát, behívott külföldi befektetéseket. A program jól működött. A gazdaság gyors ütemben nőtt, és sok török emelkedett fel a szegénységből, néhány gazdag lett. Az uralma korai évei alatt bekövetkezett gazdasági sikerre jól emlékeznek. Az infláció viszonylag alacsony volt, még akkor is, ha a pénz szabadon hozzáférhető volt, és a gazdaság növekedett. De Erdogan kiterjedt gazdasági programja Törökországot sebezhetőbbé tette.
Törökországban krónikus fizetési mérleghiány van. Több terméket és szolgáltatást importál, mint exportál, és külföldi pénzt kell kölcsönöznie a különbség fedezésére. A korai Erdogan években sok pénz áramlott Törökországba. De improduktív ügyekben fektettek be. Az új lakások felfejlesztették Isztambult. Új csodálatos hidak és repülőterek, rengeteg bevásárlóközpont és több mint 10.000 új mecset épült, valamint egy 1000 szobás palotát használnak Erdogan számára. Az építőiparban dolgozók nagyon gazdagok lettek.
Azonban a termelési iparágak, amelyek más piacokra exportálják termékeiket, nehezebben létrehozhatók, mint a mecsetek. Erdogan soha nem tette őket prioritássá. Így Törökország folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 1% -áról a GDP 6% -ára emelkedett. Ez nyilvánvalóan nem fenntartható.
A fellendülés idején a török jegybanki kamatlábak a korábbi magasságokból lejjebb szálltak, de még mindig magasabbak voltak, mint másutt. Az euróban vagy dollárban kölcsönzött pénzből finanszírozott iparágak és bankok kevesebb érdekeltséget hordoztak, de ez azt is jelentette, hogy magas devizakockázattal jártak. Ha a török líra esni fog, akkor a hiteleket vissza kell fizetni a kemény pénznemben, a csökkenő lírából származó bevételből.
Rendes körülmények között Törökország központi bankja egy vagy több enyhe recessziót tervezett a 16 éves növekedés alatt. A felhalmozott pazarlás és a rossz hitelek egy részét elvetették. A külföldi árufogyasztás és a folyó fizetési mérleg hiánya lecsökkent. Ám Erdogan meglepően megértette a gazdasági elméletet. Úgy véli, hogy a magas kamatok inflációt okoznak. Minden alkalommal, amikor a török központi bank növelte kamatlábait, hogy megőrizze az inflációt, és megállítsa a líra esését, Erdogan kemény szavakat használt ellene, és fenyegette a függetlenségét. A viszonylag olcsó pénz folyamatosan folyt, az Erdogan-hullám folyamatosan haladt, de a szerkezeti problémák egyre romlottak.
2017 elején a törökországi infláció emelkedni kezdett, azóta 8% -ról 15% -ra emelkedett. A valuta árfolyama leesett. Az 1 líra értéke 2016-ban 0,30 dollárról 0,20 dollárra csökkent. Az elmúlt néhány napban további 25% -ot zuhant, 0,15 dollárra. Most 2000 lírára van szükség, hogy a 2016-ban USA-dollárban felvett 1000 lírai hitel tőkéjét visszafizesse. A török iparágak és a bankok mintegy 150 milliárd dollár devizát vettek kölcsönbe. Csak azok, akik kemény pénznemben termékeik nagy részét exportálják, lesznek képesek visszafizetni a hiteleket, a többiek gyakorlatilag csődbe mentek.
A hosszú boom benyújtotta a számlát. A török líra összeomlik, egyetlen külföldi sem akar több pénzt kölcsönözni Törökországnak. Az ilyen nagy kockázatvállalás miatt rendkívül nagy kamatra számíthatnak. Hamarosan Törökország nem lesz képes kifizetni behozatalát, különösen a szükséges energiahordozókat. A barátságtalan kapcsolatok az Egyesült Államokkal megnehezítik az IMF által nyújtott sürgősségi kölcsön felvételét is. Olyan kemény feltételekkel kapná meg, mint például a "reform" befejezése iránti igény, vagyis az Erdogan által követői számára nyújtott előnyök megszüntetése.
A jelenlegi eszkaláció:
A válság eszkalációja az elmúlt hét folyamán egybeesett az Egyesült Államokkal folytatott kisebb konfliktus eszkalációjával.
A 2016-os puccskísérlet után Törökország bebörtönöztette Andrew Brunson amerikai lelkipásztort, aki régóta dolgozott az országban, és terrorizmussal vádolta. A múlt héten megállapodásra került sor, Brunson cseréjére egy török személlyel, akit Izraelben terrorizmussal vádoltak. Törökország többet várt az üzlettől. Több embert akar szabadítani, akiket az Egyesült Államok börtönbe vetett, mert megsértették az amerikai szankciókat Irán ellen. (Valójában úgy rendezték, hogy aranyat szereztek az iráni olajkereskedelemmel, egy kereskedelem, amelyből Törökország, és különösen Erdogan közeli családja profitált.)
A múlt héten az amerikai fél azt állította, hogy Erdogan visszatért a csereügyletre:
Az ügylet egy karambol lövés volt, amelyet Trump személyesen hagyott jóvá, hogy kiengedjenek egy török állampolgárt, akit Izraelben a terrorista váddal bebörtönöztek, hogy Brunsont kiengedjék. De nyilvánvalóan szerdán ez meghiúsult, amikor egy török bíróság, ahelyett, hogy kiengedte volna a lelkipásztort, elrendelte, hogy házi őrizetbe kerüljön, amíg a tárgyalása folytatódik.
Trump és evangélikus alelnöke Pence megvadult:
Csütörtök reggel, egy Erdogannal folytatott feszült telefonbeszélgetést követően Trump visszakozott. Az Egyesült Államok "nagy szankciókat fog bevezetni" Törökországgal szemben. "Ezt a hit ártatlan emberét azonnal ki kell szabadítani."
Pence alelnök hangoztatta, mondván egy vallási konferencián tartott beszédében, hogy Törökországnak most szabadon kell engednie Brunsont, „vagy fel kell készülnie arra, hogy szembenézzen a következményekkel" - mondta Mike Pompeo államtitkár Ankarában.
Erdogan nem adta be a derekát, de a piacok reagáltak a nyilvános szankciós fenyegetésre. A líra kezdett összeomlani 4,80 dollárról 5,20 dollárra. Egy török delegáció utazott Washingtonba, hogy tovább tárgyalja a kérdést, de a megbeszélések nem sikerültek. A líra 5,50 dollárra ment fel. A pénzügyi piacok megrémültek, a konfliktus veszélyeztette az európai bankokat.
Ma reggel Erdogan beszédet tartott, amelyben elutasította a lázas összeomlás félelmét:
"Különböző támadások zajlanak. Ne törődj velük - mondta Erdogan. "Ne felejtsük el, ha dollárjuk van, akkor a mi népünk, a mi Istenünk segít. Keményen dolgozunk. Nézd, mik voltunk 16 évvel ezelőtt, és most nézz ránk” - mondta.
Erdogan azt mondta, hogy nem fog engedni a gazdasági bérgyilkosoknak. Azok a bankok, amelyek sok pénzt kölcsönöztettek Törökországnak, megérthetnék, hogy ez fenyegetést jelent a Törökországnak nyújtott kölcsönöket illetően.
Délben a líra percek alatt 20 százalékkal esett. Erdogan fia, Berat Albayrak, aki nemrég pénzügyminiszter volt, tervezett beszédet tartott a gazdaságról. Arra számítottak, hogy néhány számot adnak a hiányokról, és megemlítenek konkrét lépést, amelyeket a kormány a líra problémájának megszüntetése érdekében fog tenni. De ő tartózkodott ettől. Megpróbálta megnyugtatni a piacokat azzal, hogy a török központi bank független, és szükség szerint jár el. De senki nem hiszi, hogy Törökország központi bankja Erdogan jóváhagyása nélkül eljárhat. Erdogan a magát vallja a nagy részesedés ellenségének, és a központi bank nem reagált ma, amikor sürgősen szükség volt rá.
Albayrak beszédének közepén Trump személyesen beavatkozott a Twitteren keresztül:
„Most engedélyeztem az acélra és az alumíniumra vonatkozó vámok megduplázását Törökország vonatkozásában, mivel pénznemük, a török líra gyorsan lefelé csúszik a nagyon erős dollárunkkal szemben! Az alumínium most 20%, acél pedig 50%. A Törökországgal való kapcsolataink jelenleg nem megfelelőek!”
Az acél Törökország egyik legnagyobb exportcikke. Az Egyesült Államok évente 1 milliárd dollár értékű török acélt importál. A Fehér Ház később azt mondta, hogy ezek a vámok a biztonsághoz kötődnek, nem pedig a kereskedelemhez.
Közben Erdogan telefonon beszélt Putyin orosz elnökkel, hogy "megvitassák a gazdasági kapcsolatokat". Lehet, hogy sürgős hitelt kért.
Eközben a líra 6,80 dollárra esett vissza. Erdogan ezután újabb beszédet tartott, amelyben az Egyesült Államok nyomását Trump megnevezés nélkül említette, vagy megemlítette a tweetjét. A nap végén a líra 6,50-ról 5,50 dollárra emelkedett tegnap. A török devizatartalék körülbelül 2% -kal csökkent. Egyes török bankok és az acélgyártók állománya 15% -kal esett vissza. A spanyol, az olasz és a francia bankok, amelyek tízmilliárd eurót kölcsönöztek a török bankok számára, szintén veszettek.
Ettől kezdve:
Erdogan most a hétvégén beszél a kérdésről a tanácsadóival. Ha hétfő reggelre semmilyen intézkedést nem hoznak, az összeomlás a mai ütemben megy tovább. A líra árfolyama tovább csökken. A jegybanknak emelni kell a kamatot + 30 % -ra, hogy leállítsa a csúszást, és vonzza a sürgősen szükséges külföldi pénzt. A török gazdaság mély recesszióba fog kerülni, számos bankja és cége csődbe megy, a munkanélküliség emelkedni fog. Erdogan hibáztatja az USA-t és a "érdeklobbit" az esés miatt. Követõi hinni fognak neki. De bármilyen remény, hogy Erdogan ezen túl tud emelkedni, hiú remény.
Törökország problémái strukturálisak. A buborék kitörése hosszú volt. A külföldi fizetési mérlegének hiánya egyszerűen nem fenntartható. Csökkentenie kell a behozatalt, és növelnie kell exportját. Szükség lesz nagy vészhelyzeti kölcsönökre.
Igen, az USA felhasználja a problémát, hogy nyomást gyakoroljon Törökországra. De az USA nem a probléma fő oka. Csak kihasználja ezt.
Az amerikai nyomás nem a török gazdaságról szól, és nem is Brunson lelkészről. A nyomás már 2013 óta létezik, hogy Erdogant összhangba hozza az Egyesült Államok programjaival. Meg kell szakítania jó kapcsolatait Oroszországgal. Le kell állítania az orosz S-400 légvédelmi rendszer vásárlását. El kell érni, hogy hagyja abba az orosz csővezeték építését. Az amerikai vezetést kell követnie Szíriában. Mindaddig, amíg ezt nem teszi meg, az Egyesült Államok mindent megpróbál.
Az egyetlen esély, hogy Törökország meg tudjon menekülni az Egyesült Államok követeléseitől, hogy szorosabbra kell fűznie a kapcsolatait Oroszországgal. Putyin tudja, hogy Erdogannak szüksége van rá. Időre fog játszani, hogy növelje a nyomást, majd saját igényeket támaszthat. Erdogan teljesen lemond a Szíria terveiről. Minden szíriai országrészt, ahol Törökország vagy annak proxikái vannak, vissza kell állítani a szíriai kormányzati ellenőrzés alá. Csak akkor fogják megnyitni Törökország kereskedelmi útvonalát az Öböl-államok felé. Oroszország (és Irán) csak akkor segíti Törökországot, a válságai ellenére.
Hétfőn az orosz külügyminiszter, Lavrov, meglátogatja Törökországot.
Vajon Erdogan elfogadja-e az orosz követeléseket, vagy visszafordul az USA oldalára, és aláveti magát Trumpnak és az IMF-nek? Vagy más módot talál arra, hogy megmeneküljön a szerencsétlenségből?
Kezdőlap
Publikációk
Legutóbbi képek
Keresés
Regisztráció
Belépés
![US - [BIZTPOL] A nagy sakktábla - Page 42 Empty](https://2img.net/i/empty.gif)
by 
.
