[BIZTPOL] A nagy sakktábla

A nemzetközi közösségnek fel kell ismernie, hogy valódi a veszélye egy világméretű járványnak, és a lehető leggyorsabban fel kell készülnie rá – jelentette ki a Microsoft-alapító Bill Gates szombaton, az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) második napján elmondott beszédében.

Montezuma írta:Üdv Mindenkinek!

A minap kaptam egy megkeresést/üzenetet privátban, amire úgy gondolom, hogy itt reagálnék és ígértemhez híven két sornál mindenképpen hosszabban.

Először is – és még egyszer – köszönet az illetőnek a megkeresésért. Az utóbbi hónapokban igen minimálisan szóltam hozzá itt a témákhoz, ennek pedig egyszerű oka van: nem volt hozzá kedvem, ráadásul van egy csomó olyan dolog, amire viszont külön jó, hogy ennyivel is több időm jutott. A helyzet az, hogy ezen azóta sincs okom alapvetően változtatni, ugyanakkor én is gondolkodtam azon, hogy – ha már eleve akad némi mondanivalóm – azt hol és milyen formában tegyem közzé. Elnézve a világ rohamos szétesését lassan már ott tartunk, hogy a ma gondolata holnapra dob egy 180 fokos fordulatot, van olyan, amelyik ezt kétszer is megteszi. Ergo nem túl egyszerű a lényegi vektorokat megfogni a történetből.

Alapvetően két lehetőséget látok:
A) A mainstream média alternatív valóságát és az alternatív média reálisabb valóságát (röviden: cikkeket) közzétéve agyalunk egy-egy témán. Voltaképpen lassan mindenki mindenhol ezt tolja, túl nagy fantáziát nem látok benne. Ma már ugye nem nagy kunszt az amerikai világhegemónia válságáról értekezni, mindenki ezt tolja fullba.
B) Fogunk egy konkrét szerzőt és művet (Huntington, Todd, Kagan, Brzezinski) és részletesebb ismertetőt írok ezek közül az egyikről, kiegészítve egyéb észrevételekkel, akár napi aktualitásokkal.

A magam részéről az utóbbit tudnám elképzelni, ha és amennyiben van rá igény. Kérnék ezzel kapcsolatban egy gyors ügydöntő népszavazást itt a fórumon, mert pusztán a magam örömére nem állnék neki szívesen. Ha van erre igény, akkor kezdésképpen javasolnám Emmanuel Todd 2002-ben írt és magyarul 2003-ban megjelent könyvét, amely A Birodalom után címen fut.

Kénytelen vagyok pár sorban megemlékezni az alma materről is, mert – bár arrafelé már csak olvasóként vagyok jelen – mégis néha „megidéznek”. Mindenki megnyugtatásául közlöm, hogy nem a főnököm tiltotta meg, hogy oda írjak, már csak azért sem, mert per pillanat eleve rengeteg főnököm van: az összes megrendelőm és az összes alvállalkozóm valamint a nejem és - legnagyobb főnökként - a legkisebb gyerek a családban. Ők mindannyian a főnökeim és bár igen jelentős eltérések vannak köztük, egy dologban teljesen egyformák és teljes az egyetértés: magasról tesznek rá, hogy mit és hova írogatok a geopolitika témakörében.
Senkit meg nem sértve a testvértopikban a sok jó írás közül két „szerzőről” külön is megemlékeznék: Krokomach és Haubagoi.
Krokomach – lekövetve a napi média híreit – ezen cikkek köré szervezi a mondanivalóját, míg Haubagoi a nagy ívű stratégiai elgondolásait osztja meg és ezt néha megtámogatja a napi média híreivel is  - két ellenpólus a levezetésük metodikáját tekintve. Ahhoz képest, hogy egy kvázi „gumiszobáról” beszélünk, elég sok egyedi gondolat és minőségi logika kap ott helyett a sablonos és dögunalmas önismétlések helyett, csak így tovább! … egészen addig persze, amíg a gondolkodás illegálissá nem válik.

Zárszóként pedig egy észrevétel, ha úgy tetszik reflektálás Haubagoi alaptételére, ami USA-orosz szövetséget feltételez. (Mivel nem szerencsés és nem elegáns más fórumokon írtakra „átreagálni”, így a magam részéről ezen az oldalon folytatnám a kollégával a „vitát”, ha benéz erre.)

Az orosz-kínai geostratégiai háttér vetélkedés nyílt helyszíne Washington.
A kínai érdek a tovább romló orosz-amerikai viszony, sőt, a legjobb, ha ezek agyoncsapják egymást.
Az oroszok érdeke a romló kínai-amerikai viszony, sőt, a legjobb az lenne, ha ezek ketten agyonvernék egymást.
A Washingtonban zajló orosz-kínai vetélkedés pedig semmi egyéb, mint a szuverenitás oldalán állók és a globalizáció oldalán állók végső vetélkedése.
A globalizáció felemelte Kínát és hihetetlenül gazdaggá tett egy relatíve szűk, nemzethez és valláshoz nem köthető réteget ugyanakkor példátlan módon eladósította és leamortizálta az USA-t gyakorlatilag minden téren. Az USA nem bírja tovább fenntartani azt a globális birodalmat, aminek a terheit rátestálták, de a javakat lefölözték róla.
Jelen idő szerint a kérdés annyi, hogy orosz-amerikai vagy kínai-amerikai háború előtt áll-e a világ. Robert Ludlum pár évtizeddel ezelőtt írt regénye, a Parsifal-mozaik egy hasonló világhelyzet létrejöttét írta le, igaz, a regényében nem Oroszország, hanem a Szovjetunió szerepelt. Ha valakit érdekel, olvassa el, jó kis kémthriller.

Montezuma írta:Üdv Mindenkinek!
Rövidesen jelentkezem az első adaggal itt a topikban!

OFF: Hülye kérdés lesz tudom, de át tudom valahogy állítani a felület háttérszínét kicsit olvasó barátabbá?

Montezuma írta:OFF: Hülye kérdés lesz tudom, de át tudom valahogy állítani a felület háttérszínét kicsit olvasó barátabbá?

Boki. írta:A Gallup intézet közvéleménykutatása közvetlenül a brüsszeli NATO szammit előtt.

Boki. írta:Az amerikai elit egyre komolyabban vizsgálja egy korlátozott nukleáris csapás lehetőségét Oroszország ellen.

Mennyi ember vesztené életét egy esetleges amerikai-orosz nukleáris konfliktus esetén?

http://www.wsws.org/en/articles/2017/02/21/pers-f21.html

https://russian.rt.com/inotv/2017-02-22/WSWS-podschital-skolko-chelovek-pogibnet

Montezuma írta:Boki és Haubagoi!

Teljesen lényegtelen, hogy az amerikai elit hogyan és miként vizsgálja egy korlátozott nukleáris csapás lehetőségét Oroszország vagy Kína ellen, hiszen az oroszok és a kínaiak is rendelkeznek nemcsak megfelelő stratégiai alapelvekkel, hanem megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy ők is pont ugyanezt tanulmányozzák visszafelé. Ami inkább érdekes, az a médianyilvánosság ebben a témában, ami sokkal inkább pszichológiai, semmint technológiai kérdés.

Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen sikert és célt szeretnének ezek a zsenik egy korlátozott atomcsapással elérni például Oroszország ellen, amelyik egy korlátozott támadásra is simán válaszolhat egy full spectrumban indított totális válaszcsapással. Arról ne is beszéljünk, hogy az USA katonai fölényének csak egy kisebb része adódik a technológiai előnyéből (ami speciel az ICBM/SLBM kategóriában nem is létezik), sokkal fontosabb összetevő a világot behálózó támaszpont rendszer valamint a fejlett kommunikáció. A kommunikációs rendszerek kiütésével a papírforma szerinti amerikai katonai fölény valós hatékonysága a töredékére redukálódna, márpedig egy izmos orosz válaszcsapás nem kímélné sem a műholdrendszereket, sem az egyéb infrastruktúrákat sem.

Ha a cél az USA kifektetése vagy a jelenlegi civilizáció likvidálása, akkor valóban kiváló az amerikai elit terve, bár megjegyzem, az első esetben már a maximumot eddig is megtették: Trump lett az elnökük.

"A kiadásnövelés legnagyobb haszonélvezője az USA lenne,

xfotel írta:nem láttam, de ha volt elnézést: a héten kína leállította szénbehozatalt északkorea felől. becslések szerint ékszakkorea össztermékének harmadát bukja el ezen. kimék a tévéjükben finoman arra utaltak, hogy kína egy magát nagyhatalomnak képzelő ország, ami úgy táncol ahogy az amerikaiak fütyülnek.